T-Team

Füves-vizes blog ez. Forró vizes, fekete füves, vagy meleg vizes, zöld füves, esetleg jeges, gyümölcsös, mézes, tejes, édes vagy kemény és keserű. Teázós. Univpécses.

Partnereink

 Photobucket

 Photobucket

 Photobucket

 Photobucket

Utolsó kommentek

  • L. J. Wesley: Ha valakinek bio zöldtea kéne: biokedvenc.hu/zold-es-immun-teak (2011.01.30. 21:28) Zöld tea teszt
  • PerverzBabi: Nem illik abbahagyni a blogolást! :( (2010.09.14. 14:35) Lady Grey
  • he: És igen! A debreceni Kuding Cha is szuper... és keserű :) (2010.05.23. 16:56) Yeehaw!
  • MsTea: Érdekes, hogy milyen más élményt adott nekem ez a könyv - ez indított el a teáról való írogatás út... (2010.05.11. 21:47) Faludy teája, könyvnemajánlóval
  • G. Viktor: Azért hasznosak ezek a vaktesztek, mert itt tényleg az ízen kívül másra nem tudsz hagyatkozni. :) ... (2010.04.27. 07:30) Zöld tea teszt
  • Utolsó 20

2010.04.26. 10:00 T-team

Kreativitás

 

Nagy felhalmozó vagyok. Imádok mindenféle dolgot összevásárolni, legyen az ruha, könyv, élelmiszer. Ha rámjön a költhetnék, nincs menekvés, mindent belepakolok a bevásárló kosaramba. Nem egy szerencsés tulajdonság. Ráadásul a teákra is érvényes. Így esett, hogy több mint negyven féle van a polcomon, és szó mi szó, rengeteg helyet elfoglalnak.
 
A fogyasztással persze nincsen baj, a tea mindennap részese az életemnek, de ekkora mennyiségben én már ehhez kevés vagyok. Így, szembesülve a tényekkel, és az ebből ébredő szégyenérzettel, úgy döntöttem, egy ideig nem veszek új teát.
 
Van még egy tulajdonságom. Mégpedig az, hogy gyorsan megunok mindent, és mindig keresem az újat. Ez az ízek világára is érvényes. A fűszerpolcom az egyetlen, ami a „teagyűjteményemet” überelheti, a közel hatvan féle ízesítő felvonultatásával (még a mai napig nem tudom, mi a fenére fogom felhasználni az ördöggyökeret, vagy a céklaport…)
 
Szóval megint eljött a teázás pillanata. És nem tetszett semmi. Mindent ismertem. Én pedig valami teljesen mást kívántam. Viszont megengedhetetlennek tartottam, hogy megint vegyek valamit, amit aztán megint megunok. Ilyenkor jön el a kreativitás ideje! Fogtam a yunnant, amit még anno a sertés elkészítéséhez használtam, leforráztam, enyhén megcukroztam, aztán pedig elővettem a kewra vizemet, és egy félkupaknyit belelöttyintettem.
 
Oké. Most mindenki megáll, és felhorkan, hogy mi a fene az a kewra? Kétségtelenül nem egy alapélelmiszer. A kewra a pandanus (vagy magyarul a csavarpálma) virágából kinyert esszencia, amit az indiai konyha előszeretettel használ ételek ízesítéséhez csakúgy, mint a rózsa vagy narancsvirág vizet. Én imádom a kewrát, mély selymes illata miatt. Ha ételbe, vagy italba tesszük, első sorban nem ízt, hanem inkább illatot ad, csakúgy, mint a legtöbb aroma. Azért persze nem szabad elfelejtenünk, hogy szaglásunk igen fontos tényező az íz kialakításában. Az édes nagyon jól megy a kewrához, és ez nagyon jól működik a yunnan erőteljesebb karakterével. Persze ha stílusos akartam volna lenni, akkor valamiféle indiai fekete teával ötvöztem volna, de abból pont nincs itthon…

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://teablog.blog.hu/api/trackback/id/tr271935241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása